Kérem, a panszokról először velem konzultáljanak, ne az internetet, szomszédot, óvnőt, tanárt vegyék alalpul. Nagyon jó, ha tájékozódnak, de a hiteles információt csakis a saját orvos tudja megadni.
Legtöbb esetben nincs is szükség más szakorvos vizsgálatára.
Az érvényes jogi és szakmai szabályozás alapján vegyék figyelembe az alábbiakat:
Beutalót vizsgálat nélkül nem adhatunk. A beutaló arról szól, hogy a házi gyermekorvosi ( csecsemő és gyermekgyógyász szakorvosi ) szinten nem tudjuk kielégítően kivizsgálni a gyermek panaszát, s ezért további vizsgálat szükséges. Ez csak személyes megjelenés és megbeszélés alapján dönthető el. Beutalót konkrét panaszra csak az az orvos adhat, aki a gyermeket vizsgálta.
Beutaló ismételt, kontroll vizsgálatra nem szükséges, ha a panaszok indokolják, akkor beutaló nélkül lehet igénybe venni a korábbi szakrendelést időkorlát nélkül, szakmai szabályok alapján. Beutalóként az ott kapott ambuláns lap szolgál. És nincs időhöz kötve, tehát nem jár le! Ameddig ugyanaz a panasz fennáll, addig vissza lehet menni kontrollra, időkorlát nélkül, a szakmai indokok értelemszerű betartásával.
Amennyiben ez kérdéses, ne a szakrendelés portását kérdezzék erről, hanem inkább a gyermekorvossal egyeztessenek előtte, és neki higyjenek, ne a portásnak.
Egy beutaló 3 hónapig érvényes. Ez azt jelenti, hogy 3 hónapon belül bizonyíthatóan be kell jelentkezni arra a vizsgálatra az illető szakrendelésre. Ha a kapott időpont későbbre esik, mint a beutaló kiállításának dátuma plusz 3 hónap, a beutaló akkor is érvényes, hiszen a bejelentkezést kell alapul venni.
Magánorvos által rendelt vizsgálatra csak a magánorvos írhat beutalót ( ez természetesen fizetős vizsgálat lesz, de mindenképpen attól az orvostól kell a beutalót elkérni, aki a további vizsgálatot elrendelte ). Ellenkező esetben el kell jönni vizsgálatra, és az alapján tudjuk eldönteni a beutalás valódi szükségességét, függetlenül a magánorvos véleményétől! A vizsgálat előtt az összes eddigi leletet küldjék-hozzák el. Mindezt csak előzetes egyeztetés alapján tudjuk elvégezni. Kérem, hogy emiatt ne nehezteljenek ránk, ez egyrészt a gyermek egészségének az érdeke, valamint szabály is. Véleményem szerint nagyon fontos, hogy kontrollálatlanul, össze-vissza ne járjanak vizsgálatokra. Márpedig a magánrendelések között semmilyen összefüggés-kapcsolat nincs. Ezért ezeket is érdemes a gyermekorvossal megbeszélni, összegeztetni. A legtöbb problémát gyermekorvosi szinten meg lehet beszélni, és a legmegfelelőbb terápiát megtalálni, ez mindenkinek célja és érdeke.
HIVATALOS ÁLLÁSFOGLALÁS
Az egészségügyi ellátórendszerben egyre gyakrabban előforduló visszaélések, hibás
gyakorlatok miatt a Magyar Orvosi Kamara Háziorvosi Csoportja az alábbi állásfoglalást
teszi közzé:
1. Amennyiben a közfinanszírozott, vagy magán járóbeteg-szakellátó szolgáltató
szakorvosa az ellátást követően további vizsgálatot tart szükségesnek, akkor az
adott vizsgálatra magának a szakorvosnak kell közfinanszírozott ellátásra
beutalnia a pácienst, vagy magánellátás keretén belül elvégeztetnie a vizsgálatot,
nem kérheti a háziorvos közreműködését a szükséges közfinanszírozott ellátásra
történő beutalásra.
Hivatkozási alap:
9/2012. (II. 28.) NEFMI rendelet 6. § (2) Amennyiben a járóbeteg-szakellátó intézmény
szakorvosa az ellátott számára a megjelenést követően további, más egészségügyi szolgáltató
által elvégezhető egészségügyi eljárás elvégzését tartja szükségesnek, az egészségügyi eljárásra
történő beutalást más egészségügyi szolgáltatótól nem kérheti.
2. A jogszabályban felsorolt a páciens által orvosi beutaló nélkül igénybe vehető
szakrendelések semmilyen okból nem kérhetnek az ellátás igénybevételéhez
háziorvosi beutalót. Ezen szakrendelések a páciens számára orvosi beutaló nélkül
igénybe vehetőek.
Hivatkozási alap:
217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 2. § (1) A biztosított – az Ebtv. 20. § (4) bekezdésében
meghatározott eset kivételével – orvosi beutaló nélkül is jogosult igénybe venni
a) szakorvosi rendelő által nyújtott
aa) bőrgyógyászati,
ab) nőgyógyászati és gyermeknőgyógyászati,
ac) urológiai,
ad) pszichiátriai és addiktológiai
ae) fül-, orr-, gégészeti, valamint csecsemő- és gyermek fül-orr-gégészeti,
Magyar Orvosi Kamara Háziorvosi Csoport 2022
1
af) szemészeti és gyermekszemészeti,
ag) általános sebészeti és baleseti sebészeti,
ah) onkológiai szakellátást,
b) az első alkalommal orvosi beutaló alapján igénybe vett bőr- és nemibeteg-gondozó,
tüdőgondozó és onkológiai gondozó, valamint kúraszerű ellátás keretében a gondozásba vett
biztosítottak részére nyújtott ellátást, azzal, hogy az ellátás igénybevételéhez már az első
alkalommal sem szükséges orvosi beutaló, ha a biztosított a tüdőgondozó által nyújtott ellátást a
dohányzásról történő leszokás támogatása céljából veszi igénybe.
3. Amennyiben a közfinanszírozott járóbeteg-szakellátó szakorvosa indokoltnak
tartja, hogy a beteg folyamatos gondozásban részesüljön és az ismételt megjelenés
érdekében a dokumentációban kontroll vizsgálat szükségességét rögzíti, az
esetben a kontroll vizsgálaton történő megjelenéshez külön beutalóra nincs
szükség. Amennyiben a dokumentációban az szerepel, hogy kontroll panasz
esetén, akkor – feltéve, hogy ugyanazon betegséggel kapcsolatos panaszról van
szó – nem kérhető új beutaló időkorlát nélkül. Amennyiben a kontroll időpontja a
dokumentációban konkrétan meghatározásra került, akkor a konkrét időpontig,
amennyiben nem konkrét időpont hanem pl. „kontroll 2 év múlva” került
rögzítésre, úgy a szakellátás által adott időintervallum tekintetében a legkésőbbi
időpontig vehető igénybe újabb beutaló kiállítása nélkül. A beutaló felhasználtnak
minősül a szolgáltatóhoz történő bejelentkezés időpontjában, azaz ha az
időpontkérés a fentieknek megfelelően 2 éven belül történik, de az ellátás
időpontja azon túl van, akkor sem szükséges új beutaló!
Hivatkozási alap:
217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet
2. § (6) A szakellátásra beutalt biztosított ismételt orvosi beutalás nélkül jogosult igénybe venni a
járóbeteg-szakellátást, ha annak keretében ismételt ellátása orvosszakmai szempontból
indokolt. Az ismételt ellátás indokoltságát a járóbeteg-szakellátás orvosa rögzíti a biztosított
egészségügyi dokumentációjában, és erről írásban tájékoztatja a biztosítottat, azzal, hogy ez nem
érinti az ellátás beutaló nélkül történő igénybevételének jogosultságát.
3/A. § (10b) a) a 2. § (6) bekezdése szerinti ellátáshoz kapcsolódó ellátások esetében a beutaló
orvos által a beutalón megjelölt időpontig, de legalább 90 napig,
b) az a) pont alá nem tartozó esetben a kiállításától számított 90 napon belül használható fel.
(10c) A (10b) bekezdés alkalmazásában a beutaló felhasználásának minősül
a) a beutaló szerinti egészségügyi szolgáltatóhoz történő bejelentkezés a beutaló szerinti
ellátásra,
b) a beutaló szerinti ellátás igénybevételének megkezdése a beutaló szerinti egészségügyi
szolgáltatónál, vagy
c) a beutaló szerinti ellátás igénybevétele a beutaló szerinti egészségügyi szolgáltatónál.
4. Ellátást követően az adott ellátást elvégző – és azért a finanszírozást is igénylő,
díjat felszámoló – feladata és jogszabályi kötelezettsége a pácienst zárójelentéssel,
vagy ambuláns ellátási lappal ellátnia. Amennyiben ez bármilyen okból az ellátást
követően azonnal nem teljesülhet, úgy jogszabályi kötelessége a páciens
választása alapján postai, vagy elektronikus úton eljuttatni azt a pácienshez, nem
kérheti ebben a háziorvos közreműködését. A háziorvos a más szolgáltatónál
keletkezett, elektronikusan tárolt dokumentációról az EESZT-ből
másodpéldánnyal térítési díj ellenében látja el a pácienst. Ezen dokumentáció
nyomtatásának díjára a kamara díjtétel ajánlása az irányadó. Ez 2022-ben 150-250
Ft/oldal közötti összeg lehet a szolgáltató döntése alapján.
Hivatkozási alap:
1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről 24. § (3) A beteg jogosult
a) a fekvőbeteg-gyógyintézetből történő elbocsátásakor a 137. § a) pontja szerinti zárójelentést
kapni,
b) a 137. § b) pontjában foglaltak szerint a járóbeteg-szakellátási tevékenység befejezésekor
ambuláns ellátási lapot kapni.
2006. évi XCVII. törvény 2. § o) A szakmai kamara ajánlásokat ad az egyes egészségügyi
szolgáltatók által megállapított díjtételek alsó és felső határaira.
5. A műtét előtti kivizsgálást vagy az ellátást elvégző intézményben kell megtenni,
vagy a műtétet indikáló orvos által kiállított beutaló alapján kell elvégezni, a
háziorvosra ez a feladat nem hárítható át. A páciens műthetőségének elbírálása a
műtétet végző szolgáltató feladata és felelőssége, a döntéshez a háziorvostól a
páciens gondozott betegségeinek, rendszeresen szedett gyógyszereinek igazolását
kérheti.
Hivatkozási alap:
9/2012. (II. 28.) NEFMI rendelet 6. § (2) Amennyiben a járóbeteg-szakellátó intézmény
szakorvosa az ellátott számára a megjelenést követően további, más egészségügyi szolgáltató
által elvégezhető egészségügyi eljárás elvégzését tartja szükségesnek, az egészségügyi eljárásra
történő beutalást más egészségügyi szolgáltatótól nem kérheti.
217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 3/A. § 7) Ha a járóbeteg-szakellátás orvosa a nála megjelent
beteg további szakorvosi vizsgálatát tartja szükségesnek, orvosi konzíliumot kérhet, illetőleg a
beteget – a 2. § (8) bekezdésében megállapított eset kivételével – továbbutalja a szakmailag
illetékes másik szakrendelésre. Amennyiben a járóbeteg-szakellátás orvosa a beteg
fekvőbeteg-gyógyintézeti elhelyezését tartja szükségesnek, a beteget fekvőbeteg-gyógyintézetbe
utalja.
(8) Ha a beutaló szerinti fekvőbeteg-gyógyintézet orvosa a gyógyintézet szolgáltatásait
meghaladó vizsgálat szükségességét állapítja meg, a beteget átutalja a vizsgálatok, illetőleg a
gyógykezelés elvégzéséhez megfelelő személyi és tárgyi feltételekkel rendelkező szakellátást
végző intézetbe.
6. A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatók számára is kötelezően előírt az
Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térhez (EESZT) történő csatlakozás és az
ellátásnak a szolgáltatási térbe történő rögzítése. A páciens/dolgozó rendszeresen
szedett gyógyszereiről, korábbi gyógykezeléséről teljeskörűen tájékozódhat az
EESZT-ből, ezért ezen adatokról igazolás kérése a háziorvostól az alapellátás
felesleges terhelése, a kérés ezért visszautasítható.
Hivatkozási alap:
1997. évi XLVII. törvény 35/B. § (1) Az EESZT-hez engedélyezett informatikai rendszere útján
csatlakozásra köteles a) az egészségügyi szolgáltatás nyújtására az egészségügyi államigazgatási
szerv által kiadott működési engedély alapján jogosult egészségügyi szolgáltató, aki
finanszírozási jelentés benyújtására vagy elektronikus adatszolgáltatásra kötelezett,
d) a miniszter által rendeletben meghatározott államigazgatási szerv és egyéb szervezet.
Magyar Orvosi Kamara Háziorvosi Csoport 2022
3
39/2016. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. § (1a) Az Eüak. 35/B. § (1) bekezdés d) pontja szerinti
csatlakozásra köteles egyéb szervezet az Eüak. 35/B. § (1) bekezdés a) pontja hatálya alá nem
tartozó, orvosi vagy fogorvosi feladatra irányuló működési engedéllyel rendelkező egészségügyi
szolgáltató.
7. Az egyes rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél foglalkoztatott hivatásos
állomány és rendvédelmi igazgatási alkalmazotti állomány alkalmassági
vizsgálatáról szóló rendelet alapján amennyiben a vizsgált személy hozzájárul az
egészségügyi és ahhoz kapcsolódó személyes adatainak kezeléséhez az
alkalmassági vizsgálatot végző orvos által, az esetben a háziorvosoktól kért és
általuk kitöltendő kérdőívet nem kell bemutatnia a vizsgálatkor. Ezen jogszabály
alapján ezért csak azon rendvédelmi dolgozók megjelenése indokolt a háziorvos
előtt és csak azok esetében szükséges a kérdőív háziorvos általi kitöltése, akik nem
járulnak hozzá az egészségügyi és a hozzá kapcsolódó személyes adatainak
kezeléséhez.
Hivatkozási alap:
45/2020. (XII. 16.) BM rendelet 22. § (2) A vizsgálatra rendelt személynek az alkalmasság
vizsgálat során be kell mutatnia b) az egészségi, pszichológiai és fizikai-erőnléti állapotára
vonatkozó, az adott alkalmasság vizsgálat szempontjából szükséges egészségügyi
dokumentációt.
29. § (2) Nem kell bemutatni az (1) bekezdés b) pontja szerinti háziorvos által kitöltött kérdőívet,
ha a vizsgált személy az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és
védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 35/H. §-a alapján önrendelkezési nyilatkozattal
hozzájárul az egészségügyi és hozzájuk kapcsolódó személyes adatának kezeléséhez, és ezáltal az
egészségi alkalmasság vizsgálatot végző orvos az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben
az egészségügyi ellátásai során keletkezett leletekhez, ambuláns lapokhoz, zárójelentésekhez
hozzáfér. Ebben az esetben a rendvédelmi alapellátó orvos az Elektronikus Egészségügyi
Szolgáltatási Tér 2017. november 1-jét megelőző időszakokra vonatkozó nyilatkozat tételt és
dokumentumok bemutatását kérheti a hivatásos állományba jelentkező személytől.
(4) A hivatásos állományba kinevezést megelőzően kitöltendő háziorvosi kérdőív tartalmazza
a) a hivatásos állományba jelentkező következő adatait: név, születési név, születési hely,
születési idő, anyja születési neve, lakóhely,
b) a hivatásos állományba jelentkező társadalombiztosítási azonosítási jelét,
c) a hivatásos állományba jelentkezőnek a háziorvoshoz címzett kérelmét az egészségi
alkalmasság vizsgálathoz az egészségi állapotra vonatkozó adatok megadására,
d) a betegségekre, kezelésekre, kórelőzményekre vonatkozó egészségügyi szakmai kérdéseket,
amelyeket az Alkalmasságvizsgálati Szakmai Protokoll határoz meg,
e) a háziorvos tájékoztatását arra vonatkozóan, hogy a hivatásos állományba jelentkezőnek az
egészségi alkalmasság vizsgálathoz közölt adatainak kezelésére a Hszt. 107. §-a szerint kerül sor,
f) a háziorvos aláírását, orvosi bélyegzőjének és egészségügyi szolgáltató bélyegzőjének
lenyomatát.
A fenti anomáliák a napi gyakorlat szintjén nagy tömegű, jogalap nélküli feladatot rónak az
amúgy is túlterhelt alapellátásra. Jogalkotási feladat ezeken a területen nincs, kérjük a
hatályos jogszabályok szakellátókkal történő ismertetését, betartását és betartatását.
Magyar Orvosi Kamara Háziorvosi Csoport 2022
